Kehidakustány község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Zalaszentgróti kistérség
Lakosság: 1059 fő
Terület: 19.75 km²
Népsűrűség: 53,62 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 83

Fekvése

Kehidakustány Zala megye északi részén, a Zala folyó észak-déli völgyében, annak két partján (a nyugatin Kehida, a keletin Kustány községrész) terül el.

Két észak-déli mellékút szeli át a települést. Az egyik a fontosabb Zalakomár–Zalacsány–Zalaszentgrót mellékút a nyugati oldalon, a másik a keleti parti településeket öszzekötő alsóbbrendű út. A falu két része között két híd biztosítja az átkelést. Autóbuszok Keszthely és Zalaszentgrót felől szolgálják ki.

Nevének eredete

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit. A harmadik magyarázat szerint a tatárjárás hatására kialakult nyelvi változást (monoftongizáció) konzerválta az összetett szó. Az előtag így "kewe" vagy "kewi", az utótag pedig a "hida" lenne (kőhíd), az előtag második felének eltűnésével. A Kustány ómagyar személynév származéka. A szó maga török eredetű.

Története

Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. Később, a kelták lakták a vidéket. Az avarok jelentős települést hoztak létre itt. A községben két gazdag temetőt is feltártak.

Kehida az árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Első említése 1232-es, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. A „Zalán inneni és túli” serviensek ítélkeztek a veszprémi püspök és Ogusz bán ügyében. A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több megye- illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai 1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel.

1441-ben a Kanizsai család a trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi birtokukon, akik 1523-ig tetemes adósságot halmoztak fel, így ekkor a falut a Hassági családnak adták, akik hamarosan udvarházat is építettek itt.

Kustány Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való, majd 1411-ben Csapi András kapta meg a települést. Birodalma azonban felbomlott, és a kialakult három községrész (Alsó-, Felső- és Egyházaskustány más-más családok birtokába került.

A 16. században a török támadások folyamatossá váltak, így 1554-ben a földesurak erődítménnyel látták el udvarházukat, majd később jelentős várrá alakítottak azt. Védelmi funkciót 1588-ig látta el sikerrel, amikor is a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva többek között Kehidát is.

A két falu a 17. század elején lassan ismét benépesült ismét be, és, bár a törökök többször portyáztak a területén, Kehida lassú fejlődést mutatott: Kustányban malom működött a Zalán, majd 1678-tól vám is. 1681-ben a Hertelédy család lett a falu földesura. Birtoklásuk idején Kehida ismét jelentős településsé alakulhatott, ahol a 18. század elején iskola is nyílt, ahova a kustányiak is jártal.

1757-ben házasulás révén jutott a Deák család tulajdonába a település, és 1854-es eladásáig náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.

A vasút (Balatonszentgyörgy–Zalaszentgrót vonal) 1895-ös megérkeztével komoly polgárosodási folyamat indult meg Kehidán: több kereskedő és mesterember jelent meg a településen. 1924-ben a részben kiparcellázott Károlyi-birtokon egy mezőgazdasági iskola nyílt meg, amely a környék egyedüli kistelepülésen működő középiskolai létesítménye lett.

Az 1960-as évektől lassú elvándorlás jellemzi a két települést, amely a 70-es években gyorsult, mivel megszűnt a környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola is.

A két település egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági fejlődést egy termálfürdő kiépítése hozta, melynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó hálózat épülhetett ki a 90-es és 2000-es évek során.

Nevezetességei

Deák-kúria
Temetői templom (román)
Római katolikus templom (barokk)
Termálfürdő

Képgaléria

Következő községek

További községek